de kirívó problémákat nem találtak - tájékoztatta Boncz Attila, az igazgatóság vezetője az MTI-t.

Az ellenőrzéseket az élőállattartástól kezdve a takarmányozáson át egészen a vendéglátásig, a kész termékek forgalmazásáig végzik.
Az éves kötelező vizsgálatokon kívül soron kívül ellenőrzik az újonnan nyílt létesítményeket, a kiemelt turisztikai térségében pedig szezonális jelleggel is vizsgálják a vendéglátó ipari egységek működését - említett néhány példát az igazgató.
Zala megyében évek óta nem voltak kirívó, széles rétegeket érintő problémák. Az ellenőrzött egységek 3 százalékánál találtak kisebb szabálytalanságokat, de ezek a vállalkozások a figyelmeztetés után korrigálták a hibákat. Az ellenőrzések 4,2 százalékánál viszont már bírságot kellett kiszabni - összegezte Furó Tamás igazgatóhelyettes.
A kereskedelemben a legnagyobb gondot a lejárt szavatosságú termékek forgalmazása jelenti. A termékjelölő címke meghamisítása csak ritkán fordul elő, inkább az a gyakori, hogy az ellenőrök lejárt szavatosságú termékeket találnak az üzletek polcain. A gyártó szabja meg, hogy mennyi ideig tudja garantálni az élelmiszer minőségét, a kereskedőnek nincs joga ezt az időpontot megváltoztatni, a határidő lejárta után ezek az élelmiszerek forgalomképtelenekké válnak - jelentette ki az igazgatóhelyettes.
Gyakori problémát jelent az is, hogy a vállalkozók nem tartják be a higiéniai követelményeket. Hiányoznak a műszaki feltételek, de az is tipikus hiba, hogy eltört, rozsdás eszközöket használnak - ismertette Furó Tamás.
A tapasztalatok szerint a vállalkozások nagy része még "mindig tart" a HACCP (Hazard Analysis and Critical Control Points) rendszertől, ami magában foglalja az önellenőrzési rendszer vezetését, nyilvántartását, aktualizálását. Szankciókat von maga után, ha pontatlanul vezetik a nyilvántartásokat, vagy nem tartják be, és nem adminisztrálják a takarítási utasításokat - jegyezte meg Furó Tamás.
Szólt arról is, hogy a higiéniai követelmények megszegése és a felújítások elmulasztása miatt az elmúlt évben két élelmiszeripari vállalkozásnak kellett felfüggeszteni a működését. Egy kisebb húsfeldolgozó üzem közös megegyezéssel meg is szüntette a tevékenységét, mert nem tudta vállalni a felújításokat, míg a másik esetben "kényszerítő intézkedésre" került sor, a felújítások jelenleg is folynak az üzemben.
Zala megyére nem jellemző az illegális élelmiszeripari üzemek működése sem, évente mindössze egy-egy esetben fordul csak elő. Tavaly egy több megyét érintő, illegális sertésfeldolgozást lepleztek le. A tettenéréskor is éppen tíz darab, Veszprém megyében levágott sertést dolgoztak fel a feketén működő mészárszéken, 2010-ben pedig egy mézfeldolgozót találtak, aki cukorral hamisította a terméket.