Több tízezer vállalkozásnak, alapítványnak kell nyilatkoznia januárig a tényleges tulajdonosairól, különben zárolják a számláját. A pénzmosás-ellenes törvény tavaly nyári módosítása szerint januártól nincs pardon: akinek másfél év nem volt elég a nyilatkozatra, nem jut a pénzéhez. Sokan rohanhatnak a bankba az utolsó pillanatban - írja aVilággazdaság.

Eltérőek a becslések arról, hány olyan vállalkozás lehet, amelyik januártól azzal szembesül majd, hogy nem tud átutalást indítani, vagy pénzt felvenni számlájáról, mert nem felel meg a pénzmosás ellenes törvény egy másfél évvel ezelőtt elfogadott paragrafusának. A jogszabály értelmében az a cég (vagy alapítvány), amely nem nyilatkozik, vagy nyilatkozott tényleges tulajdonosáról, nem férhet hozzá a számlájához január elseje után. Kivételt azok képeznek, ahol a bankok egyértelműen be tudják azonosítani a tulajdonost (tőzsdei társaságok, egyéni vállalkozók). A bankok értesítést is küldtek azoknak, akiknek kell nyilatkozniuk. Igaz, ezt nem biztos, hogy mindenki észrevette. Egyes becslések szerint az érintett vállalkozások harmada még nem nyilatkozott – mások szerint országosan tíz százalék az arány. Az érintettség bankonként eltérő lehet, mindenesetre nincs sok idő: három héten belül nyilatkozni kell. A tíz százalékos arányt figyelembe véve több mint 70 ezer vállalkozásnak, alapítványnak zárolhatják a számláját elsejétől nyilatkozat hiányában.

A bonyodalmat okozó, 2013 nyarán beadott változtatást az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottságának javaslatai inspirálták. A testület azt kérte Magyarországtól, hogy tegye egyértelművé a 2007 óta létező szabályokat. Azt kellett volna beírni a törvénybe, hogy a tényleges tulajdonlás kiterjed a közvetett tulajdonosokra, és a vezető tisztségviselőkre is. Ezen kívül pedig a magánszemélyeknél megkövetelt azonosítást kérték volna itt is (vagyis személyi igazolvány számot meg lakcímkártyát). A magyar törvényalkotó azonban továbbment, és – a javaslat indoklása szerint – a gyakorlati tapasztalatok alapján módosította a tényleges tulajdonos azonosításának módját – és ehhez határozták meg az új határidőt. A terrorizmus ellen küzdő nemzetgazdasági tárca láthatóan próbált nagyvonalú lenni: másfél évet adtak minden érintettnek, hogy azonosítsa magát. A határidő azonban most közel van, és ahogy szokott lenni: sokan el is felejtkeztek az új azonosítási szabályról.

Egyes bankok automatikusan azonosították a betérő ügyfeleket, míg másoknál ezt a külön procedúrát nem végezték el automatikusan a fiókban. Érintett így is maradt bőven: minden számlánál, minden 25 százalékosnál nagyobb tulajdonost azonosítani kell. Sőt az azonosítási módszer megváltozása miatt azonban azokat is újra kellhet regisztrálni, akik korábban átmentek már a procedúrán. A bankok erről levélben is értesítették az ügyfeleket – mindhiába. Csonka Tibor, az OTP Business vezetője szerint annak ellenére, hogy a pénzintézet az elmúlt hónapokban számos eszköz segítségével hívta fel a vállalkozói ügyfelek figyelmét a határidőre, még így is több tízezerre tehető azon vállalkozások száma, amelyek nem nyilatkoztak a cég tényleges tulajdonosáról. Nyilatkozni csak azoknak kell, akik kaptak értesítést, ám az új papírok kitöltése nélkül ők januártól nem férhetnek hozzá a számlájukhoz, nem kezdeményezhetnek utalást és készpénzkifizetést sem róla.

A tényleges tulajdonosi nyilatkozat több hitelintézetnél elektronikusan is kitölthető, ha egyértelműen azonosítható a kitöltő személye (internetbankon át például lehetséges a nyilatkozat) és a személyes ügyfél-átvilágítása korábban már megtörtént. A nyilatkozat személyesen a bankfiókban, vagy – ha a számlavezető bank ezt jelzi – postai úton is megtehető. Érdemes figyelembe venni azt is – hívják fel a figyelmet a bankárok –, hogy a határidőhöz közeledve viszonylag sokan szeretnének majd nyilatkozni, miközben év végén a fiókok leterheltsége egyébként is megnő.