Kormánymegbízottként közvetlen kapcsolatban áll a szakigazgatási szervekkel, parlamenti képviselőként pedig a törvényalkotási munka aktív résztvevője. Tarnai Richárd a törvénymódosításokról, a Btk.-ról, a büntethetőségről és életfogytiglaniról, az élelmiszerbiztonságról, és a járásokról is szót ejtett a Rádió Orient műsorában.

Pest megye kormánymegbízottja egyben parlamenti képviselő is, ami gyorsítja a közigazgatást, hiszen az alárendelt szervek észrevételeit képviselői indítványként azonnal a parlament elé tudja terjeszteni. Így történt a kisajátítási törvény módosításával kapcsolatban is, amit kilencvennégy százalékban szavazott meg a testület. A kisajátítási eljárásokra 2008 óta jellemző volt, hogy a kisajátítás jogalapján egyetértő felek nem tudtak megegyezni a megfelelő összegen, ami automatikusan az eljárás újraindítását jelentette. Az ügyek nagy százaléka peresült, és húzódott el, akár évekig. A módosítás szerint ezentúl a bíróság által eldöntött kisajátítási összeg ellen nincs fellebbezési lehetőség, és az eljárást nem kell többször lefuttatni egymás után-ismertette beadványának eredményét a képviselő.

Nagy sajtóvisszhangot és közérdeklődést váltott ki a Btk. módosítása. Tarnai Richárd úgy nyilatkozott, büntetőjogászként látja, hogy a skandináv modell, amely az átnevelés, meggyőzés elvein alapul, hosszú távon zsákutcának bizonyul. A szigorúbb büntetőpolitikával rendelkező országokban hatásosnak látszik az elrettentés módszere: a bűn elkövetése előtt legyen tisztában az állampolgár, milyen következményei vannak a kihágásoknak. A törvény módosítása nem elegendő a bűncselekmények arányának megváltoztatásához, azonban világos üzenetet hordoz. A halálbüntetés kérdése is felmerült a médiában, de az életfogytiglani büntetésnek éppen elég elrettentőnek kell lennie.

Az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos jogszabályzáson is módosítanak az eddig tapasztalatok és észrevételek alapján. Az üzletszerűen, nagyobb mennyiségben elkövetett élelmiszer-biztonsági kihágások eddig nem minősültek szigorító ténynek, a Btk. módosításával azonban a bíróságnak is figyelembe kell majd venni, és szigorúbban eljárnia. A romlott, ártalmas termékek kiszűrése azokkal a cégekkel kezdődjön, akik ebből nagy hasznot nyernek. Emellett az objektív felelősség fogalmát is bevezették, amely az előállítót, szállítót, kereskedőt egyenként is büntethetővé teszi-hangsúlyozta a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője. Majd hozzátette: a tapasztalatok szerint a vállalkozók jogi felelősségérzete egyre magasabb, ebben az évben több ellenőrzést hajtottak végre, és kisebb arányban találtak csak szabálytalanságokat. Az önkéntes jogkövetés kezd jellemzővé válni az országban, a fiatalkorúaknak alkoholt és cigarettát árusító vállalkozások száma például huszonöt százalékkal csökkent. A bírságolások után egy kis idővel utóellenőrzéseket is tartanak, és általában jó eredménnyel. A kereskedő és vendéglátó egységek presztízse sokat csökkenhet egy-egy büntetéssel, az anyagi veszteség is számottevő lehet.

A járások január elsejétől állnak fel, jelenleg az egyeztetés kezdődött el, a legköltséghatékonyabb kialakítás megvalósítási fázisa tart. A közigazgatási átszervezés célja, hogy a környéken élő emberek minden ügyüket egy helyen tudják intézni. Harminc kilométernél nem lehet messzebb egy településtől sem a járási központ, ami a megyében jelenleg tizennyolc járást feltételez- de a megfelelő flexibilitás miatt nem törvényi szinten, hanem kormányrendeletben határozták meg a kialakításukat, így módosítani is egyszerűbb lesz a tapasztalatok, az állampolgárok igényei alapján. Már most is állandó munkakapcsolatban állnak az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, folyamatosan konzultálnak velük, hogy az új rendszer kialakítása az első napoktól kezdve valóban bürokratikus könnyebbséget jelentsen az állampolgárok számára-mondta Tarnai Richárd kormánymegbízott a közigazgatás rádiójának műsorában.