Müller Róbert, az intézmény korábbi igazgatója, aki maga is évtizedeket töltött a terület kutatásával, a könyv bemutatóján úgy fogalmazott: a további kutatások számára nagyban megkönnyíti az eddigi feltárások értékelését és hasznosítását a kötet, amelynek szerkesztője Heinrich-Tamáska Orsolya volt.
A CD-mellékletet is tartalmazó vaskos kiadvány több mint 700 oldalas, 11 térképmellékletet tartalmaz, és katalogizálja, illetve egységesíti az 1899-től zajló feltárások adatait, megállapításait, a nemzetközi érdeklődés miatt német nyelven.
Mint elhangzott, sokáig eltérő adatok voltak ismertek a 15 hektáron elterülő, késő római korban épült erőd méreteiről, épületeinek egymástól való távolságáról. Jelenleg 29, az erődön belül állt épületről tudnak a kutatók, további hatot még nem tudtak feltárni, továbbá az erődön kívül is állt három épület, amelyből egy még feltáratlan. Egyebek közt ókeresztény bazilika és egy fürdő maradványait is megtalálták a régészek.
A kötet részletesen bemutatja azt a tízezernél is több leletet, amely az elmúlt több mint egy évszázadban előkerült. Kerámiák, érmék, növényi maradványok, mezőgazdaságban használatos vastárgyak mellett furcsa módon csak kevés fegyver maradt meg, ugyanakkor jelentős mennyiségű állatcsontot találtak - a háziállatok mellett még tevéét is -, amely nemcsak a rómaiak, hanem a kelták és az őskori emberek életmódjáról is árulkodik.
Az évek óta német-magyar együttműködésben zajló fenékpusztai ásatásokon feltárt leletek kiállításáról Havasi Bálint, a múzeum igazgatója elmondta: a tárlat már látható volt Keszthelyen és Zalaegerszegen, valamint Lendván és Németországban. A közeljövőben Marosvásárhelyre utazik a kiállítás, és várhatóan Zágrábban is közönség elé kerül.

ij