Újraszabályozná a nemzetbiztonsági átvilágítások rendszerét a Fidesz: a jövőben csak egyfajta kérdőív lenne, amely a jelenlegi C típusúnak felelne meg, az ellenőrzés pedig folyamatos lenne, vagyis akár a nemzetbiztonsági szolgálat, akár a munkáltató bármikor dönthetne úgy, hogy a kockázati tényezőket újra ellenőrizzék.

Kocsis Máté, a parlament honvédelmi bizottságának fideszes elnöke szerdán terjesztette az Országgyűlés elé a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslatát, amelyet a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995-ös törvény hatálybalépése óta eltelt idő tapasztalataival, a jelenleg szerinte nem elég hatékony ellenőrzéssel, valamint "az elmúlt hónapok eseményeivel" indokolt.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés személyi köre nem változik, a módosítás ehelyett elsősorban arra irányul, hogy vizsgálni lehessen, az érintettek a munkakörük betöltése alatt folyamatosan megfelelnek-e a biztonsági feltételeknek - olvasható az indoklásban.
Az indítvány alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzést főszabály szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi el. Így a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak - amely a jelenlegi szabályozás alapján azokat ellenőrzi, akik a hatáskörébe tartoznak, valamint azokat, akiknek feladatuk ellátásához "bizalmas" vagy ennél magasabb minősítési szintű adatot kell felhasználniuk - ilyen jellegű feladata nem marad. Az Információs Hivatal viszont ezután is maga végzi majd a hatáskörébe tartozók ellenőrzését, míg a hivatásos katonákat - saját személyi állományával együtt - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fogja ellenőrizni.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés két részből áll majd: a kitöltött kérdőív alapján egy teljes körű adattári ellenőrzésből, amelynek során, ha nincs kockázat, kiadják a jogviszonyhoz szükséges hozzájárulást. Újdonság azonban - ez a második része a vizsgálatnak -, hogy a jövőben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony alatt a biztonsági feltételek bármikor vizsgálhatók, és kockázat esetén a korábban megadott hozzájárulás visszavonható. (Jelenleg ötévente kell kezdeményezni nemzetbiztonsági ellenőrzést.) Ennek során a titkos információgyűjtés összes eszköze és módszere - így a külső engedélyhez kötöttek is - alkalmazhatók.
A folyamatos ellenőrzés tehát azt jelenti, hogy akár az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat, akár a munkáltató bármikor - az érintett értesítése nélkül - dönthet úgy, hogy a kockázati tényezőket újra ellenőrizni kell. Titkos információgyűjtő eszköz vagy módszer évente legfeljebb kétszer, alkalmanként maximum harminc napig lenne alkalmazható.
A folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés követelménye elsősorban a kormányzati szférára, illetve az állami szervekkel közreműködőkre vonatkozik - olvasható az indoklásban.
Az új modell szerint a jövőben csak egyfajta, a jelenlegi legmagasabb biztonsági fokozatúnak, azaz a C típusúnak megfelelő kérdőív kitöltésével kezdődhet a nemzetbiztonsági ellenőrzés.
Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esnek a nagykövetek, az önálló külképviseletet irányító konzulok, a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási és a helyettes államtitkárok, a kormány-, a miniszterelnöki és a miniszteri biztosok, az önálló államigazgatási szervek, a központi és a kormányhivatalok vezetői, az Országgyűlés főigazgatója, az Országgyűlés Hivatalának vezetője, a Köztársasági Elnöki Hivatalt vezető főigazgató, a vezérkari főnök, a tábornokok, a rendőrfőkapitányok és -kapitányok, az állami cégek vezetői, a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai, a rendőrség terrorelhárítói és belső bűnmegelőzői, valamint -felderítői, a parlament nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságának tagjai, szakértői, illetve a "bizalmas", "titkos" vagy "szigorúan titkos" minősítésű adatot kezelők.
A törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lépne hatályba.