A kétéves munkához több mint 400 millió forint támogatást nyert el az intézmény.

A nyár végén már a strandolók sem szívesen mentek bele a déli part egyes részein a Balatonba. Jelentősen lecsökkent a vízszint és új kagyló-, illetve algafajok jelentek meg. A kutatók nem csak a környezeti hatásokat, hanem az emberi tevékenység következményeit is vizsgálják.

Sitányi László projektvezető elmondta, abban szeretnének segíteni, hogy meghatározzák azon tevékenységek körét, amelyeket a tó környékén folytatni lehet, és nem károsítják olyan mértékben a környezetet, hogy az komoly problémákat okozzon.

A kutatók között brit, osztrák és kínai szakemberek is vannak, így nem csak a Balaton, hanem Európa édesvizeinek hosszú távú fenntartására is megoldást találhatnak a résztvevők, tette hozzá Vörös Lajos, a kutatás természettudományi vezetője.

A második világháború után még csak kilenc kilométer kikövezett, kibetonozott partja volt a tónak, most pedig 150 kilométer. Ez nagyon sok élőlény életfeltételét változtatta meg, eltűntek a halak ívóhelyei. Más-más ugyanis az ökológusok és a beruházók elképzelése. A kutatók célja azonban mindenképpen az, hogy a Balaton hosszútávon fenntartható legyen.

IJ