a talajviszonyoktól függően a gazdák várhatóan március végén tudják elvetni az árpát és a zabot - közölte Horváth Gyula, a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője kedden az MTI-vel.

A tervek szerint a tavaszi növények vetésterülete meghaladja a 63 ezer hektár. Zala megyében nincs vetőmag hiány, a kalászosok, a kukorica és a napraforgó arányát az időjárás határozza majd meg.
Ősszel mintegy 32 ezer hektáron vetették el a gabonát, közel 24 ezer hektáron őszi búza, 4800 hektáron őszi árpa, 3 ezer hektáron tritikálé került a földekbe, kisebb területen rozst termelnek, az őszi káposztarepce vetésterülete pedig meghaladja a 15 ezer hektárt - ismertette a földművelésügyi igazgatóság vezetője.
Hozzátette, az őszi vetésű növények optimális fejlettséggel "mentek a télbe", a megfelelő hótakarónak köszönhetően jól vészelték át a hideg évszakot. Az első becslések alapján az elvetett búza 60 százaléka jó minőségű, és mindössze 10 százaléka sorolható a gyenge fejlettségűek közé, de ugyanez jellemző a tritikáléra, árpára és a rozsra is. A káposztarepcét szeptemberben még száraz talajba vetették el, de az októberi, novemberi csapadék segítette a növény fejlődését, így mindössze a vetésterület 10 százalékán gyenge a növényállomány.
Horváth Gyula szólt arról is, hogy a nagymennyiségű hó és az elmúlt napokban lehullott eső pótolta az elmúlt évek vízhiányát. A lassú olvadás miatt a csapadék be tudott szivárogni a talajba. Zalában az árvíz és a belvíz sem sújtotta a mezőgazdaságot és az árhullám sem okozott kárt a növénykultúrákban. A Zala és a Kerka völgyben a mélyebben fekvő, part menti területeken az árterek, a rétek és a gyepek kerültek víz alá.
Zala megyében a belvíz és az árvíz miatt eddig még nem érkezett kárbejelentés, de a gazdáknak 15 napig van lehetőségük arra, hogy a növénykultúrákban bekövetkezett károkat jelentsék a földművelésügyi igazgatóság felé.

ij