Fonyódon egyes vitorlások már nem tudnak kiállni a kikötőből, de ennek nemcsak a Balaton alacsony vízállása az oka (ami pénteken ötvenhét centi volt, de a nyár végére ötvenre csökkenhet), hanem az iszapkotrás elmaradása is.

Miközben a Balatoni Hajózási Zrt. minden uszálya megtelt iszappal, nincs hová elhelyezni, mert nincsenek kijelölt zagyterek. Állami segítség nem várható, a vízügyi vezetés szerint ugyanis ez nem állami feladat...
Perközösséget alakítanak, visszakérik a kikötőbérleti díjak egy részét – ezt fontolgatják a fonyódi vitorlázók, hiszen nem egy hajó „fogságba esett” a kikötőben: a mély merülésűek nem tudnak kiállni, mert az áramlási viszonyok miatt a homok folyamatosan feltorlódik a keskeny mólótorokban. S ezen az elmúlt napokban több, nem kellően rutinos, vagy alapos helyismerettel nem rendelkező hajós fennakadt.

De itt-ott már a menetrend szerinti hajók kapitányait is csak a rutinjuk menti meg a hasonló megfenekléstől, nem beszélve az autókkal megrakott, közel két méter merülésű kompról. – Ha tovább csökken a Balaton vízszintje, az már valóban komoly gondokat okozhat, gyors megoldásra kellene jutni annak érdekében, hogy szeptember közepéig járhassanak a hajók a tavon – mondta Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója. – A balatoni kikötők kotrása valóban a kezelő, vagyis cégünk feladata, aminek eleget is teszünk, de uszályaink már megteltek, mert nincs hová elhelyezni a zagyot. Utoljára kilenc éve volt ilyen kritikus a helyzet, érdekes módon akkor érkezett állami segítség zagyterek kijelölése érdekében. Véleményem szerint most sem vonulhat ki az állam ebből, hiába mondja azt a legfelsőbb vízügyi vezetés, hogy ez nem állami feladat.

Horváth szerint az elmúlt kilenc évben elmaradt a zagyterek rendbetétele, s most mindeni menekülne az anyagi áldozatokkal járó feladattól. Több ilyen terület azóta a vízügytől önkormányzati kézbe került; a vezérigazgató úgy véli, a helyhatóságokkal könnyű is volna megegyezni, de állami segítség nélkül aligha fog menni. – A hajózási zrt. akár fizetne is a zagyterek rendbetétele érdekében – vetette fel a társaság vezetője. – A lerakás is pénzbe kerül ugyanis, aminek a költségeibe ezt beszámíthatnák.

– Az alacsony vízállás a nyílt vízen nem okoz problémát, a kikötők környékét azonban kotorni kellene – így Pomucz Tamás siófoki vitorlásoktató, korábbi olimpikon. – Megint feltehető a kérdés: ki a gazdája a Balatonnak? Hogyan lehet ilyen probléma a nyári szezon kellős közepén? Csak az egymásra mutogatás megy, a sok bába között elvész a tó. Az is igaz, hogy lassan már „szállodák” tűnnek fel a Balatonon, azaz olyan méretű vitorlások, melyek nem erre a kis tóra valók. Az én hajómnak 145 centi a merülése, azzal mindig el tudok lavírozni...

Hárít a vízügy: nem állami feladat

„A Balatonnál jelenleg három üzemelési engedéllyel és korlátozott mértékű, de elegendő tárolókapacitással rendelkező zagytér található, ezek azonban a vízminőség-védelmi kotrások során kitermelt üledék befogadására készültek” – válaszolta a Magyar Nemzet Online kérdésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Tájékoztatásuk szerint „a kikötők fenntartó jellegű kotrásából származó zagyanyag befogadása, tárolása nem állami alapfeladat, így ezeknek az anyagoknak számára nem alakítottak ki zagyteret. A kikötőkben a megfelelő vízmélység biztosítása, illetve a kereskedelmi célú hajózás biztosításához szükséges útvonalak fenntartása az üzemeltetők feladata és felelőssége.”

A Balaton vízszintje
június 1. - 81 cm
július 1. - 74 cm
július 15. - 65 cm
augusztus 10. - 57 cm