Az EuLakes nemzetközi együttműködésen alapuló projekt, melyet az Európai Unió finanszíroz a Közép-Európa Program keretében. A projektben résztvevő négy ország 4 tavat delegált: Garda-tó (IT), Balaton (H), Fertő-tó (A), és Charzykowskie-tó (PL). A projekt fő célja olyan kapcsolódási pontok keresése, mely egyesíti a klímaváltozás víz-minőségre, illetve -mennyiségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket a tavak regionális gazdálkodásában.

Dr. Molnár Gábor a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Kht. képviseletében elmondta, hogy hazánkat A Pannon Egyetem és a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft.képviseli a kutatások, és a közös eredmények feldolgozásában, azok értékelésében. Célunk a tavak, így a Balaton hosszú távú, elméleti modellezése a klímaváltozás tükrében. A projekt időtartama 3 év (2010-2013.), költségvetése 2.9 millió euró, finanszirozója az Európai Unió (Európai Területi Kooperációs Cél, Közép-Európai Program), amely hat (Work Package, WP) munkacsomagból áll, amelyek kidolgozása nemzetközi munkamegosztáson alapul: WP1 - Projekt menedzsment és koordináció, WP2 - Kommunikáció, ismeret-menedzsment és-terjesztés, WP3 - A meglévő monitoring rendszerek értékelése és fejlesztése, WP4 - Sérülékenység vizsgálat és kockázatelemzés, WP5 - Kísérleti tevékenységek, WP6 - Közös nemzetközi stratégia kidolgozása - a környezetirányítás új modellje.

A projekt várható eredménye egy olyan új, integrált szemléletű döntéstámogató rendszer, amely a történeti ismeretanyagra, a monitoring rendszer tökéletesítésére, ökológiai modellezésére, térinformatikai és műholdas adatok feldolgozására épülve támogatja a döntéshozókat az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, illetve más környezeti stresszek leküzdése érdekében hozandó intézkedések kialakításában. A döntéstámogató eszköz, amely maga is az EULAKES nevet viseli, összekapcsolja a fejlett tudományt a helyi közösségekkel. Az eszköz segítségével elkészül egy éghajlatváltozás elleni potenciális intézkedésekből álló katalógus. Várhatóan a projekt közvetlen hatást gyakorol a területhesználati tervezésre és a vízgyűjtő gazdálkodásra az összes vizsgált területen - összegezte a projektet dr. Molnár Gábor.
Dr. Kováts Nóra a Pannon Egyetem képviseletében adott tájékoztatást a projekt eddigi eredményeiről.
-Az egyes tavak ökológiájának történeti vizsgálata megtörtént, amely során az üledékminták egyes rétegeinek kormeghatározása és a bennük található élőlény maradványok (elsősorban algák) vizsgálatát végeztük el. Ezek alapján rekonstruálható a tavak emberi befolyás előtti alapállapota, mint hosszú távon elérendő vagy megközelíthető cél, valamint a Balatonra nem jellemző, nem őshonos fajok vizsgálatát is megkezdtük - emelte ki dr. Kováts Nóra.

Hírportálunk kérdésére, hogy érdemes, kell-e kotorni a Balatont az időközben, a meder alján felgyülemlett lerakódások miatt, a kikötőkben és strandoknál megjelenő eliszapodás miatt, dr. Molnár Gábor a következő választ adta: a Balaton kotrását 2004-ben leállították, annak ellenére, hogy a tó körül még van egy-két "szabadkapacitású" zagytér, projektunk egyik célja, hogy hosszú távon hogyan tudjuk befolyásolni a tó, ideális, mértékeken belüli tószintjét esetleg úgy, hogy vízmegtartó erdősávokkal segítjük elő a lehulló csapadék megtartását.
A Veszprémben kezdődött egész napos konferencia résztvevői: Pannon Egyetem - szervező, Balaton Fejlesztési Tanács, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Halászati és Öntözési Kutatóintézet,Magyar Tudományos Akadémia, Nyugat-magyarországi Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Szent István Egyetem.