a tárlat megnyitójával egy időben a várost ábrázoló régi képeslapok adatbázisával vált nyilvánossá a nemzeti digitális archívum állományának első szelete.

Mintegy 40 ezer darabból áll a Balatoni Múzeum képeslap és fotótára, amelyből 1600 keszthelyi témájú lapot digitalizáltak eddig. Az adatbázis kétnyelvű, a magyar mellett angolul is segíti a kutatókat, érdeklődőket az eligazodásban - mondta a megnyitón Havasi Bálint, az intézmény igazgatója. Hozzátette azt is, folytatódik a balatoni képek és lapok feldolgozása, de internetes szavazáson dől el, hogy az északi vagy a déli part anyagát töltsék-e fel először.
Azt már Lovas Lajos, a Magyar Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója árulta el, hogy ez az első olyan szelete az archívum százezres nagyságrendű feldolgozott állományának, amely a nyilvánosság számára is megnyílt.
A főigazgató arról is beszélt, hogy az Európai Unió mintegy 25 millió dokumentumot tároló digitális könyvtárához hasonlóan a magyar archívum is a nemzeti gyűjtemény minél nagyobb hányadát kívánja elérhetővé tenni. A feldolgozott állomány gyarapításában a közmunkaprogram keretében kétszázan vettek részt nemrég, s egy újabb pályázat révén még nagyobb létszámmal szeretnék folytatni a digitalizálást és archiválást.
A Keszthelyen fizikai valójában is megtekinthető képeslap-kiállítás Sárosi István magángyűjtő mintegy 40 ezer darabos kollekciójából válogat. A Balaton és térségének tájait, településeit, jellegzetes épületeit, a tóhoz kötődő tevékenységet mutatja be a múzeumban szeptemberig látható csaknem 400 lap, amely közül egy 1898-as kiadású a legrégebbi.
A levelező- és képeslapok történetének legfontosabb állomásait ismertető Baráth Imre helytörténeti kutató a tárlat megnyitása alkalmából idézte fel, hogy 1869-ben a világon először az Osztrák-Magyar Monarchia postája bocsátott ki levelezőlapot. Egy esztendővel később pedig Franciaországban jelent meg az első olyan lap, amelyen már kép is volt.

ij