Jé, a parton emberek is élnek! – kiáltott fel nagyjából évtizede a tudományos akadémia Balaton-bizottságának elnöke, amikor aBalatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökségelőször ismertette elképzelését arról, hogy szükség volna a régióban gazdasági és társadalmi kutatásokra is. Addig ugyanis a bizottság csak az árvaszúnyogokkal, a halakkal, az algákkal meg a moszatokkal foglalkozott, az emberrel, az emberi tevékenységgel alig. EztOláh Miklós, a társadalmi kutatócsoport vezetője elevenítette fel pénteken Gyenesdiáson, a Balaton-konferenciák sorozatának negyedik állomásán. Nem véletlenül, hiszen e fórum most nema vízszinttelvagy a vízminőséggel foglalkozott, hanem a turizmusgazdasággal. Melynek kapcsán több felszólaló is emlegetteLengyel Mártonturizmusszakértő elhíresült 2005-ös mondatát, miszerint „a Balaton hanyatló desztináció”. Mi történt azóta, tették fel a kérdést az előadók, s a felelet tömören: nem sok jó, illetve ha más nem, további visszaesés bizonyosan...

Gyenesdiás a TDM-ötlet „őshazája”,Szalóky Jenőkorábbi polgármester szorgalmazta először a turizmusszakmai szervezetek megalakítását. Utódja,Gál Lajosarról beszélt a Balaton-konferenciasorozat negyedik állomásán, a gyenesdiási községházán: hosszú évek óta igen kevés forrás érkezik a régióba, ám reméli, hogy ezúttal meghallják az illetékesek a balatoniak gondolatait. „Segítségül” pontokba szedve sorolta a szerinte legsürgetőbb teendőket, a Sió-hajózás teljes kiiktatásátólaz iszapkotrásonát egészen addig, hogy állami beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy egyes feltöltött déli parti területek egy része víztározó sávvá legyen alakítható magasabb vízszint esetére. Hozzátette: az új vízszintszabályozással együtt a levezető Sió-csatorna rendbetétele sem maradhatna el.

A vízről magáról nemigen esett több szó pénteken, sokkal inkább a körülötte élő emberekről.Molnár Gábor, aBalatoni Integrációs Kft.ügyvezető igazgatója is azt hangsúlyozta: hasonlóan fontos kérdés, hogy a környezeti változás, például egy megemelt vízszint milyen gazdasági, társadalmi változásokat ösztönözhet? Lesz-e haszna, több lesz-e a munkahely, jobban boldogulnak-e a régió állandó lakosai?