Egyelőre nem sok hatása lehet a Balaton-törvény márciusi módosításának, mely többek között nagyobb mozgásteret ad a tó környéki városok önkormányzatainak a különböző építési övezetek meghatározásában. Az viszont biztos, hogy a csónaktulajdonosok fellélegezhetnek.

Idén márciusban ugyanis pont miattuk kezdeményezte három megye közgyűlésének elnöke a törvény módosítását. Az előírások ugyanis lehetetlenné tették, hogy a horgászegyesületek törvényes módon csónakkikötőt alakítsanak ki. Az évtizedekkel ezelőtt létrehozott csónakmenhelyek zöme így illegálisan működött. Ezek léte tulajdonképpen a hatóságok hozzáállásán múlott.

Márpedig tavaly a rendőrség bekeményített. Már a 2000-ben elfogadott eredeti Balaton-törvény sem engedte a tómederben a kishajók, csónakok tárolását, a jogi fellépésre azonban az új hajózási szabályzat tavaly januári hatálybalépése teremtett lehetőséget. A telek végi nádasoknál, vízi bejáróknál vagy a part közeli bójákhoz, karókhoz kikötött kisebb vízi járművekért ötezer forinttól akár 150 ezer forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhatott a hatóság.

Bár a rendőrség szerint nem a bírságolás, hanem a jogszabályok betartatása volt a cél, tavaly júliusban már óriási volt a felháborodás a kishajó-tulajdonosok körében. Már csak azért is, mert sok tó parti településen nincs is olyan kikötő, ahová bevihetnék a csónakokat.

A tavaszi módosítással már kikerült a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi járművek tárolására vonatkozó rész, új szabályozás pedig azóta sem jelent meg.

A szabályozás azonban nem csak ebben változott. Többek között megkönnyítették az önkormányzatok számára a zöld területek átsorolását, és 2018-ig meghosszabbították a kistelepülések szennyvízkezelési programját is. Emellett azokon a településeken, ahol még nem készült el a helyi szabályozási terv, kitolták a határidőt, hogy forrást lehessen rá biztosítani.

A módosító szövegét márciusban tárgyalta a parlament fenntartható fejlődés bizottsága. A vitában Jávor Benedek független képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a lazító szabályok a beruházói szándék nyomásának engednek. Bóka István fideszes országgyűlési képviselő, a Balaton Fejlesztési Tanács vezetője szerint viszont a szabályozás nem lazult fel, csak ésszerűbb lett.

– A tavaszi módosítás lehetőséget ad arra, hogy az esetlegesen beépítésre kijelölt zöld területeket máshol pótoljuk, így összességében nem csökken a zöld felületek aránya – mondta lapunknak Riedl Tamás. Keszthely főépítésze szerint azonban az áprilisban elfogadott jogszabályváltozásnak még nincs érezhető hatása a városban, hiszen ez csak lehetőséget ad a településeknek a helyi szabályozási terv módosítására.

Ahogy korábban Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke kifejtette: egy évtizede küzdenek ezért a módosításért, amely a Balaton-parti települések közül elsősorban Keszthelynek állt érdekében. A többi tóparti városban ugyanis már korábban, a Balaton-törvény életbelépése előtt eldőlt a part menti területek sorsa, épültek szállodák kellő számban. Keszthely szállodai kapacitása ugyanakkor már kicsinek bizonyult, és az egyéb turisztikai fejlesztésekhez sem állt rendelkezésre eddig olyan terület, amelyet ne szelt volna ketté a tóparti sétány, illetve bicikliút.

A módosítás főbb elemei

30 százaléknyi zöld felületnek kell lennie a települések belterületi partszakaszán.
Olyan területeken enged építkezni, ahol a szükséges infrastrukturális feltételek megvannak. Parti és part közeli települések belterületén az építés feltétele a közcsatornára történő rákötés.

• A beépíthető külterületi földterületnagyság a táj jellegének megőrzése érdekében az országos átlaghoz képest nagyobb lett a Balatonnál.

• Megkülönbözteti a kiemelt üdülőkörzetbe tartozó településeket, és ezen belül a parti és part közeli településeket. A víztől távolodva egyre enyhébb megkötéseket tartalmaz.

• Kikerült a Balaton-törvényből, hogy a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi jármű a tómeder területén csak kiépített kikötőben tárolható.

ij