azóta üzemelteti az angolnacsapdát a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel kedden.

A közlemény szerint az előző, vízeresztéses évekhez képest érdekesen változott a zsákmány összetétele a csapdában: az angolnacsapda első heti eredményei alapján megállapítható, hogy a május eleji nyitásra már eléggé felmelegedett, 16 fokos Balatonban az angolnák vándorlási aktivitása már nem olyan nagy, mint a számukra optimális, 12-13 fokos vízben. Így a csapdában a korábbi évekhez képest egyelőre kevesebb az angolna.
Tömegesen megjelent az ezüstkárász, amelynek ritkítása idegen eredetű halfajként a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. közfeladata. Az idei tavasz rendkívüli vízjárási viszonyai a Kis-Balatonból leúszó pontyok vándorlásának is kedveztek, így a korábbi vízeresztéses évektől eltérően most a ponty is megjelent az angolnacsapdában - áll a közleményben.
Megjegyzik, hogy a balatoni vízeresztés ütemezését nem a halászati szempontok szerint állapítják meg, a halászat eredményességét viszont egyértelműen befolyásolják a hidrometeorológiai jellemzők.
Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a horgászok tavalyi fogási naplóinak összegzett adatairól az MTI-nek korábban elmondta: a horgászok zsákmánya összességében bő kétszerese a halászok által kifogott halmennyiségnek a Balatonon. Tavaly a halászok teljes zsákmánya 239 ezer kilogramm hal volt. Ebből 131,3 ezer kiló busa, 82 ezer kiló keszeg, 10 ezer kiló angolna, 8 ezer kiló ponty, 2,5 ezer kiló süllő, míg az összes egyéb hal (csuka, balin, kárász, garda, harcsa) mennyisége alig haladta meg a 2000 kilogrammot.

ij