A gyógyfürdő tavaly átadott új fogadóépületének aulájában létrehozott kiállítás megnyitóján Novák Ferenc polgármester úgy fogalmazott: a gyógyvíznek, a fürdőnek köszönhető, hogy az egykori kis falu rákerült Európa, sőt talán a világ térképére is.
Felidézte, hogy éppen ötven évvel ezelőtt, 1962 nyarán szénhidrogén-kutatás miatt kezdtek fúrásokba a település határában, de olaj vagy földgáz helyett forró vizet találtak. Három évvel később megnyílt az akkor még csak szezonálisan működő fürdő,Zalakaros pedig rohamos fejlődésnek indult. Pontosan 40 évvel ezelőtt minősítették a termálvizet gyógyvízzé, 20 évvel ezelőtt lett a létesítmény többségi önkormányzati tulajdon és 15 évvel ezelőtt nyilvánították várossá a települést - sorolta a kerek évfordulókat a polgármester.
Szécsényi Szabolcs, a helyi Tourinform iroda vezetője arról beszélt, hogy a város gazdasági alapját a gyógyvíz jelenti, a fürdőt is ez tette az ország egyik meghatározó létesítményévé.
A kiállítás létrehozásában közreműködő Halász Imre történész, közgazdász a tárlatról elmondta: látható annak az oklevélnek a másolata, amely 1254-ben először említiZalakaros, vagyis az akkori Korus nevét. Szerepel a tárlókban egy 1925-ös közigazgatási tájékoztató, amelyben akkor az állt, hogy a községben közfürdő sem volt, nemhogy gyógyfürdő, s az egyetlen "közszolgáltatást" a falu kocsmája nyújtotta.
A történész a termálvíz felfedezése utáni első éveket, évtizedeket idéző fotók és prospektusok kapcsán kitért arra is, hogy az 1960-as, 1970-es évek fordulójánZalakaros volt az első, amelyik színes szórólappal csábította - elsősorban a Balatonról - a fürdőzőket, de a kelet- és nyugat-németekre vagy jugoszláv polgárokra való tekintettel hamarosan már idegen nyelvű reklámanyagai is voltak.
Halász Imre szerintZalakaros modellértékű település lehet, mert egy elhaló faluból dinamikus fürdővárossá vált fél évszázad alatt. Ebben az öt évtizedben mintegy 25 millió látogatót fogadott a fürdő, amely ma munkahelyek szempontjából is nagy vonzáskörzettel rendelkezik, Nagykanizsának például az egyik legnagyobb munkáltatója.
Az építést és az avatást, valamint a korabeli medencék zsúfoltságát, a két forintos parkolási díjat egyaránt megörökítő fekete-fehér fotók mellett a fürdő közelmúltját és jelenét ábrázoló fényképek is láthatók a kiállításon. A tárlat tárgyi emlékei között megtalálható a vizet "injektáló", lerakódásoktól összeszűkült csődarab, jó negyven évvel ezelőtti "hegesztett" nejlon reklámtáska, de a gyógyvíz gazdag ásványianyag-tartalmát kézzelfogható közelségben is bemutató súlyos vízkődarab is.