A testület minden tagja számára kínos a belvárosi rekonstrukció csúszása. Ez egyértelműen kiderült az indulatoktól mentes, ám panaszokban bővelkedő ülésen. A belvárosi gyalogosövezet kapcsán a közműkiváltások olyan késést okoztak, ami miatt nem hibáztatható az SZ-L Bau, ám több ponton felmerül a cég felelőssége.
Ezeket a külső szakértő állásfoglalásából olvasta fel Rábai József. Így pl.: ha a kivitelező a terv szerinti ütemben halad, akkor a Rákóczi utcai kipakoló sáv széleinek módosítására már korábban felmerült volna a tervezői igény. Kezelhetetlen indok a pótköltség elfogadásának késése is, ami tipikusan tervezői hanyagság. Kivitelezőnek felróható késés a korábbi rétegrend megváltoztatásának módja - idézte az állásfoglalás egyes pontjait a településfejlesztési bizottság elnöke. Szencz Lajos, az SZ-L Bau ügyvezető igazgatója szerint a rétegrend módosítása nem okozott csúszást, a pótköltségeket és a problémákat pedig időben jelezték. Szerinte a megbízói oldalról nem születtek meg kellő időben a döntések, a pótmunkát pedig csak a testület rendelhet meg.
Gelencsér Béla képviselő arra várt választ, igaz-e amit az egyik térburkoló munkástól hallott, hogy a gránitkövek nem felelnek meg az első osztályú minőségnek. Szencz Lajos szerint bizonylatok igazolják a minőséget, de intézkedik a kivizsgálásról, hiszen a szabványban szereplő paraméterekből egyértelműen megállapítható hogy első osztályúak-e a kövek. Rábai József és Füzesi Lászlóné azt is vitatta, hogy a sétáló utcában a szakmai bizottság tervei szerint alakítanák ki a zöldfelületeket. A kivitelezők szerint a módosított tervek valósulnak meg. Papp Gábor szerint a pótmunkák közt előre láthatóak is szerepelnek, s a képviselő nem először ismételte meg, hogy a tervező a munka elvégzésekor nem járt el kellő körültekintéssel, nem ismerte eléggé a várost. Felvetette, hogy az esetleges kötbér összege helyett a kivitelező a magánterületeken is készíttesse el az egységes burkolatot. Ezt a javaslatot az aránytalanul magas költségek miatt elutasította a cég vezetője. Papp Gábor szerint már másfél hete érkeztek jelzések arról, hogy a Rózsakert fűtése miatt évtizedekkel ezelőtt olajtartályt helyeztek a földbe, ami azóta is ott van. Vértes Árpád polgármester szerint azonban erről a körülményről senkinek sem volt információja. Amikor az önkormányzat átvette a Rózsakertet, akkor az egység már áttért a gázfűtéses üzemelésre. Senki sem tudott arról, hogy a betonba ágyazott tartályok a föld alatt maradtak. Ezeket mindenképpen el kell távolítani, nehogy szennyező-forrást jelentsenek a tóra.

A tartályok kiemelésének engedélyeztetése hivatalosan hatvan nap, de a kivitelező és a polgármesteri hivatal megkísérli a gyorsított eljárás lefolytatását. A munkát csak erre szakosodott vállalkozó végezheti el. Mind az eljárás, mind a kármentesítés plusz kiadásokkal jár, melynek összege egyelőre ismeretlen. A kérdésben a testület összehívása nélkül egy ad-hoc bizottság dönt, melyben a településfejlesztési valamint a pénzügyi bizottság elnöke is részt vesz. Pénzügyi fedezetét az általános tartalékkeret terhére biztosítják a város költségvetéséből.