Különleges felszereltségű repülőgéppek érkeztek Magyarországra brit kutatók, hogy helyi szakemberekkel együttműködve térképezzék fe a balatoni nádasokat és a part menti növényzetet.

A feltérképezést pásztázó lézerre és speciális kamerával végezték, amelyek kiemelkedő jelentőségűek a műholdas megfigyeléseknékl Ehhez hasonló technikával történő feltérképezés Magyarországon még nem történt.

A kutatóknak tíz nap volt a Balaton nyílt vizének, a parti nádasoknak, valamint a Kis-Balatonnak, a Tihanyi-félszigetnek, az Aszófő-Zánka környékének és Sárvíz völgyének légi felmérésére.

A tudósok egy kifejezetten erre a célra tervezett Dornier Do-228 típusú repülőgéppel érkeztek. Ezzel speciális repülőgéppel követték 2010 tavaszán az izlandi hamu terjedését.

A gép felszereltségéhez tartozik egy 39 megapixeles digitális kamera, egy LEICA domborzati pásztázó lézer és egy AISA Dual hiperspektrális kamerarendszer.

LIDAR (LÉZERES ELJÁRÁS) A lézeres eljárás vagy más néven LIDAR (Light Detection And Ranging) technológia másodpercenként több tízezerszer méri a repülő és a földfelszín közötti távolságot, ami a gép helyzetének ismeretében nagyon részletesen és pontosan kirajzolhatóvá teszi a felmért terület domborzatát és a növényzet magasságát. Az úgynevezett hiperspektrális kamera pedig a színek numerikus vizsgálatán keresztül, a növényzet által visszavert sugarak hullámhosszát mérve különböző felszínborítási típusok elkülönítését teszi lehetővé.

A lézeres technológia egítségével feltérképezhető a parti növényfajok elterjedése, és lehatárolhatók az ép és pusztuló nádasok.

A Sárvíz völgyének történeti elárasztásait részletesebben megismerve megtudhatják, hogy volt-e a történelmi múltban a jelenlegihez hasonló gyors éghajlatváltozás.

A tihanyi intézet 1995 óta működik együtt az angol partnerekkel, és már korábban is dolgoztak ki közösen módszert a tó vízminőségének műholdas térképezésére, ezeket azonban végül nem alkalmazták. A mostani vizsgálatok első eredményei 2011 elejére várhatók, ekkor fogják tudni megállapítani, hogy miként változott a nádasok kiterjedése. Az adatok részletes feldolgozása több évig is eltart majd.

Különleges felszereltségű repülőgéppek érkeztek Magyarországra brit kutatók, hogy helyi szakemberekkel együttműködve térképezzék fe a balatoni nádasokat és a part menti növényzetet.

A feltérképezést pásztázó lézerre és speciális kamerával végezték, amelyek kiemelkedő jelentőségűek a műholdas megfigyeléseknékl Ehhez hasonló technikával történő feltérképezés Magyarországon még nem történt.

A kutatóknak tíz nap volt a Balaton nyílt vizének, a parti nádasoknak, valamint a Kis-Balatonnak, a Tihanyi-félszigetnek, az Aszófő-Zánka környékének és Sárvíz völgyének légi felmérésére.

A tudósok egy kifejezetten erre a célra tervezett Dornier Do-228 típusú repülőgéppel érkeztek. Ezzel speciális repülőgéppel követték 2010 tavaszán az izlandi hamu terjedését.

A gép felszereltségéhez tartozik egy 39 megapixeles digitális kamera, egy LEICA domborzati pásztázó lézer és egy AISA Dual hiperspektrális kamerarendszer.

LIDAR (LÉZERES ELJÁRÁS)

A lézeres eljárás vagy más néven LIDAR (Light Detection And Ranging) technológia másodpercenként több tízezerszer méri a repülő és a földfelszín közötti távolságot, ami a gép helyzetének ismeretében nagyon részletesen és pontosan kirajzolhatóvá teszi a felmért terület domborzatát és a növényzet magasságát.

Az úgynevezett hiperspektrális kamera pedig a színek numerikus vizsgálatán keresztül, a növényzet által visszavert sugarak hullámhosszát mérve különböző felszínborítási típusok elkülönítését teszi lehetővé.

A lézeres technológia egítségével feltérképezhető a parti növényfajok elterjedése, és lehatárolhatók az ép és pusztuló nádasok.

A Sárvíz völgyének történeti elárasztásait részletesebben megismerve megtudhatják, hogy volt-e a történelmi múltban a jelenlegihez hasonló gyors éghajlatváltozás.

A tihanyi intézet 1995 óta működik együtt az angol partnerekkel, és már korábban is dolgoztak ki közösen módszert a tó vízminőségének műholdas térképezésére, ezeket azonban végül nem alkalmazták. A mostani vizsgálatok első eredményei 2011 elejére várhatók, ekkor fogják tudni megállapítani, hogy miként változott a nádasok kiterjedése. Az adatok részletes feldolgozása több évig is eltart majd.