Az elmúlt években jó néhány fürdőfejlesztés történt az országban, a tudatos építkezés azonban csak kevesek jellemzője. A gyógy- és élményfürdő mellé megfelelő színvonalú szállás, ahhoz pedig, hogy ne csak egy hosszú hétvégét töltsenek el a vendégek, széles programkínálat szükséges. A turisztikai felmérések és statisztikák szerint a belföldi vendégek a „vizes” helyeket keresik.

A hazai wellness- és gyógyszállodák idén több látogatót fogadtak, mint egy évvel ezelőtt. Ez a növekedés pedig elsősorban a négycsillagos hoteleket jellemezte, miközben összességében mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma visszaesett.

A termál- és gyógyvizek tekintetében hazánk kivételes adottságokkal bír, a kőolajfúrásoknak köszönhetően a múlt század második felében számos helyen tártak fel termál- és gyógyvizet. A víz hőfokát az adott terület geotermikus gradiense határozza meg. Az átlagérték Európában 33 m/°C, Magyarországon viszont ez az érték 20 m/°C, ami azt jelenti, hogy kisebb mélységből hozható felszínre a 30 Celsius-foknál melegebb természetes víz, a termálvíz. A több mint ezer ilyen kút egy része nálunk ráadásul gyógyvíz, azaz olyan ásványvíz, amelynek fizikai tulajdonságai vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatása bizonyított, és az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság engedélyével bír. (A gyógyvíz hőmérséklete egyébként lehet kevesebb, mint 30 Celsius-fok, és az sem feltétlenül igaz, hogy minden meleg víz gyógyít.)

Az elmúlt években egyre-másra épültek vagy kerültek a kor követelményeinek megfelelően korszerűsítésre a hazai (gyógy)fürdők. Az utóbbiak körébe tartozik Mórahalom is, ahol az 1964 óta üzemelő Szent Erzsébet Gyógyfürdő az ezredforduló után jelentős változáson ment keresztül. A beruházásoknak köszönhetően folyamatosan nőtt a fürdővendégek száma, így 2011-ben már több mint négyszázezren pihentek itt, és a tervek szerint az idén is hasonló nagyságrenddel zárhatnak. Ez elsősorban a legutóbbi, mintegy 900 millió forintos pályázati forrásból megvalósult önkormányzati fejlesztés eredménye, amelynek keretében átadásra került egy új Szaunavilág és a Gyermekfürdő, sőt, négycsillagos szálloda is épült – nyilatkozta Nógrádi Zoltán, a város polgármestere. A régió kínálatában egyedülálló, a család minden tagja számára újdonságot kínáló kaland- és élménymedencék, fedett csúszdák, gyermek- és bébi pancsoló, Kneipp-medence, és számos különböző szauna - köztük a naturista blokk - kerültek átadásra. A gyerekbarát szemléletet tükrözi a szakszerű felügyelet mellett működő játszóház, a pelenkázó vagy éppen a szülői konyha is.

A település vezetése nem csupán az egészen fiatalokat szerette volna megszólítani, hanem az idősebbeket is, így az egészségturisztikai kínálat (minden negyedik fürdővendég gyógyászati céllal érkezett), valamint a magasabb minőségi szolgáltatások erősítését tűzte ki célul. Ennek keretében valósult meg a másfél éve átadott, 82 szobás Colosseum Hotel superior. A hotel vendégei elsősorban magyarok, de egyre jelentősebb számban érkeznek a határ túloldaláról román és szerb turisták is. A Colosseum saját spa és wellness részleggel rendelkezik, de a fürdővel közvetlen összeköttetése is van, így a szállóvendégek kényelmesen elérhetik a gyógyászati szolgáltatásokat, vagy akár az ottani közel két tucat medence egyikét - mondta Tahy Viktória, az önkormányzati résztulajdonban lévő szálloda vezetője. Természetesen kimozdulni sem feltétlenül kell, hiszen a hotelben van szauna, sókamra, gőzkabin, masszázs és jó néhány medence.

Mórahalom a többnapos pihenést keresők számára is megfelelő alternatívát jelent. A városvezető szerint ehhez persze megfelelő programkínálat szükséges: az Ópusztaszeri Nemzeti Park, a Szeged melletti Röszkei Paprika Park, vagy akár a Nagyszéksós-tavi Bivalyrezervátum tartalmas szórakozást nyújt. Az aktív pihenést keresőknek a környéken futó 44 km hosszú kerékpárút, a mórahalmi lovasparkban lovasoktatás, továbbá az alföldi pusztában túralovaglás, horgászat, vagy akár vadászat is ajánlható. Sőt, a néhány kilométerre fekvő Röszkén található az Alföld egyetlen golfpályája.

Mit érdemes megnézni?

Nagyszéksóstói Bivalyrezervátum

A Kiskunsági Nemzeti Park és Mórahalom városa uniós forrásból hozta létre 2008-ban a dél-alföldi régió első bivalyrezervátumát. A több mint száz hektáron elhelyezkedő Nagyszéksóstói Bivalyrezervátum körbekerített területén a Fertő-Hansági Nemzeti Parkból érkezett 45 nőstény bivaly, valamint az egy évvel később érkező tenyészbika, Rómeó feladata nem csak a populáció lélekszámának növelése volt, de segítettek megtisztítani a nádtól a Nagyszéksós-tavat és környékét. A terület a nyolcvanas évek végén gyors kiszáradásnak indult, és néhány évvel ezelőttig jelentős részét és a tavat szegélyező legelőt összefüggő nádas borította.

A bivalygulya hathatós segítségének köszönhetően a náddal borított területek csökkentek, ismét nőtt a vízfelület és nőttek a tópart melletti füves területek is. A madárvilág visszatért, sőt, korábban még nem fészkelt fajok jelentek meg. A növényvilág gazdagodott; a tavirózsa, újbóli „feltűnése” is bizonyítéka a program sikerének. A szaporulat bővülése sem maradt el, hiszen 2010 nyarán a csorda 20 kisbivaly születésével örvendeztette meg gondozókat, a létszám pedig mostanra közel hetvenre emelkedett.

Magyarországon a XVI. század óta tenyésztenek bivalyokat, de míg a múlt század elején még több mint 150 ezres állomány élt az ország akkori területén, huszonöt évvel később már csak hétezer példányt számláltak meg. Napjainkban néhány százra tehető a magyarországi állomány, többségük nemzeti parkokban él.

A bivaly négy-ötéves korára fejlődik ki teljesen, és átlagosan húsz-huszonöt évig él. Az állat marmagassága 150-180 centiméter, súlya pedig 400-800 kilogramm. Igénytelen fajta amely megeszi a kákát, a nádat, a szittyót és a mocsári füveket. Elsősorban igavonó állatként tartották - ereje másfélszer akkora, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására, termőföldek feltörésére használták, de magas vitamin- és zsírtartalmú teje - hat literből egy kilogramm sajtot tudnak előállítani - és sötét vörösesbarna húsa - durva rostú, kevésbé porhanyós, ellenben több a foszfor és a vas benne, mint a marhában - miatt is kedvelt volt.

Az igen magas sótartalommal bíró tavakat nevezzük szikes tónak, a sekély tavakra jellemző, hogy tavasszal vízzel teltek, júniustól novemberig pedig kiszáradnak. A só csökkenése miatt fokozódik a tápanyagok és szerves anyagok felhalmozása, ami kedvez a nád és a gyékény elburjánzásának, ez pedig a tómeder fokozatos feltöltődéséhez vezet.

Röszkei Paprika Park

Tudta-e Ön, hogy a madarak nem érzékelik a csípős ízt, ezért tudott messzire elterjedni a vadpaprika? A Röszkei Paprika Parkban számos érdekességgel és információval szolgálnak a paprikáról. Az itt található múzeumban megismerhetjük a fűszerpaprika származását, hagyományos és modern feldolgozását, felhasználását, sőt, egy működő fűszerpaprika szárító, őrlő és csomagoló üzem is megtekinthető.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés alapján csak olyan fűszerpaprika-őrleményre - ez lehet csípősségmentes vagy csípős - lehet a „szegedi paprika” vagy „szegedi fűszerpaprika-őrlemény” elnevezéseket használni, amelyek igazolt eredetű szegedi fajtákból származnak, és amelyet a szegedi tájkörzet 88 településén (főleg Csongrád és Békés megyében) termeltek meg, dolgoztak fel és csomagoltak. A Szegedi paprika jellemző ízét, aromáját és színét a szegedi tájkörzetben nemesített és termelt fajtáknak, a földrajzi környezet sajátosságainak és a 150 éves termelési és feldolgozási hagyományoknak, tapasztalatoknak valamint a köves malmi őrlésnek köszönheti.

Az őrlemények előállítását és jellemzőit a Magyar Élelmiszerkönyv és Termékleírások rögzítik. Ez alapján megkülönböztetünk eredetvédett paprikákat, mint a Szegedi paprika és a Kalocsai paprika, emellett számos nem eredetvédett fűszerpaprika-őrlemény is létezik. A nem eredetvédett paprika alapanyaga érkezhet a hagyományos tájkörzeten kívülről, sőt, külföldről is, de származását kötelező feltüntetni. A Magyarországon forgalmazott őrlemények nagy része nem eredetvédett fűszerpaprika-őrlemény, melyeket az Élelmiszerkönyv piros színtartalmuktól függően 4 minőségi osztályba sorol.

A Szegedi paprika alapanyaga a 19 szegedi paprikafajtából származik, és a hagyományos szegedi paprikatermő tájkörzet 88 településén termelték meg, dolgozták fel és csomagolták. A Szegedi paprikát köves malomban őrlik és nem sorolják a fenti minőségi osztályokba. Színtartalma csomagoláskor min. 120 ASTA, lehet édes vagy csípős.