Városlista
2024. április 23, kedd - Béla

Hírek

2024. Február 22. 06:00, csütörtök | Belföld
Forrás: MTI

A kormány fontosnak tartja a NATO megerősítését, de kölcsönös tiszteletet és konzultációt vár

A kormány fontosnak tartja a NATO megerősítését, de kölcsönös tiszteletet és konzultációt vár

A Magyar Külügyi Intézet (MKI) szerint a svéd NATO-csatlakozás kapcsán Magyarország által megfogalmazott üzenet egyértelmű:

A magyar kormány fontosnak tartja a NATO megerősítését, de kölcsönös tiszteletet vár el minden régi és új tagállamtól, és támogatja a szövetségen belüli rendszeres politikai konzultációt.

A szervezet MTI-hez szerdán eljutott közleményében azt írták: ezért hívta meg a magyar fél Budapestre a svéd miniszterelnököt, akinek látogatásával várhatóan elhárul az akadály a svéd NATO-csatlakozás magyar Országgyűlés általi elfogadása elől.

Bár Magyarország álláspontját sokan a csatlakozás felesleges lassításaként értékelték, a magyar stratégia biztosította a NATO megerősödését, és saját nemzeti érdekei szempontjából is fontos eredményeket ért el - mutattak rá.

Jelezték: a szuverenista magyar külpolitikának köszönhetően a svéd-magyar bilaterális kapcsolatok javulásának eredményeként a legutóbbi svéd uniós elnökség képes volt élét venni a Magyarországot ért támadásoknak, és az MKI sikerként könyveli el az is, hogy Magyarországnak ezalatt utalták ki a visszatartott uniós forrásokat is.

A miniszterelnök hétvégi bejelentése alapján a svéd NATO-csatlakozást hamarosan Magyarország is támogatni fogja, és ennek egyik hozadéka lehet a magyar fél számára rendkívül kedvező katonai ügylet aláírása is, amely által egyebek mellett Gripen vadászgépekhez juthat az ország - értékeltek.

A közleményben felidézték, hogy Svédország NATO-tagsági kérelmét 2022 május 18-án nyújtotta be, Magyarország és Törökország kivételével valamennyi NATO-tagállam parlamentje gyorsan ratifikálta is a szerződéseket, a törökök idén január végén tették meg ezt.

Svédországról az MKI azt írta: katonai fejlettségben nincs lemaradva a NATO-tagállamoktól, és az északi térség mellett NATO-partnerként Afganisztánban és Koszovóban is jelen voltak.

Hangsúlyozták: a korábban semleges skandináv országok felvételével megváltozik a NATO erőtelepítési struktúrája, ezáltal szükség lesz az új északi szárny védelmére is. Bár a svédek és a finnek az 1990-es években csatlakozott kelet-európai országokhoz képest modern haderővel rendelkeznek, az új, északi jelenléttel szövetségi szintű problémák is felmerülhetnek, mint a Baltikum és a közép-európai régió esetleges háttérbe szorulása.

Kitértek arra is, hogy egy olyan demokratikus értékközösségben mint a NATO, és egy parlamentáris demokráciában mint Magyarország elvben nem különleges elvárás az, hogy a megválasztott országgyűlési képviselők egy nagy jelentőségű ratifikációs kérelmet akár hónapokig mérlegeljenek, akár még azelőtt, hogy arról a parlamenti tárgyalásokat, és a szavazást kitűznék.

Magyarország kezdeti "hűvös" hozzáállásának az elemzés szerint több oka is volt: a magyar-svéd bilaterális kapcsolatok ugyanis nem kedveztek a csatlakozási folyamatoknak. Ezt csak tetézték azok a félrevezető és alapot nélkülöző, Magyarországról szóló információk, melyek a svéd médiában széleskörű nyilvánosságot kaptak, és a svéd kormány ezek romboló hatásait nem igyekezett tompítani - foglalták össze.

Kiemelték: Magyarország szuverenista, független külpolitikát folytat, aminek egyik legfontosabb eleme az euroatlanti közösséghez tartozás, amit pártoktól függetlenül eddig minden 1990 utáni kormány megerősített. Tehát általánosságban Budapest mindig is atlantista volt, támogatta a NATO-t, de a 2010 utáni külpolitikában hangsúlyosan előtérbe került a nemzeti érdek képviselete - mutattak rá.

Hozzátették: a hétvégi évértékelőben Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, hogy a svéd NATO-csatlakozásról szóló vita a végéhez közeledik, és a magyar parlament a kezdeti ülésszakaszban ratifikálhatja azt. A politikai üzenet világos volt: Magyarország fontosnak tartja a NATO megerősítését, de kölcsönös tiszteletet vár el minden régi és új szövetségestől, és ezért hajlandó konfliktust vállalni - magyarázta az MKI.

A közleményben megjegyezték: a csatlakozás ügyében intenzív tárgyalás folyik a svéd és a magyar fél között, melynek része egy, Magyarország számára rendkívül előnyös katonai és hadiipari megállapodás is, ami a magyar Gripen-program megújítását is magába foglalhatja, hiszen a most hatályban lévő szerződés hamarosan lejár.

Hozzátették: Magyarország az intenzív és rendszeres politikai konzultációt támogatja a NATO-n belül, és a tagjelöltek kapcsán is. Ezért is ült le tárgyalni a magyar fél a finn vezetéssel a 2023 áprilisi csatlakozás előtt, és hívta meg Budapestre 2024 februárjában a svéd miniszterelnököt is, aki várhatóan hamarosan szintén Budapestre érkezik majd.

Azok a tagállamok, amelyek azonnal, minden további kérdés nélkül ratifikálták a finn és svéd csatlakozási okmányokat, nemcsak támogatásukat fejezték ki Helsinki és Stockholm felé, hanem azt is jelezték, hogy nem kívánnak önálló külpolitikát folytatni, megfelelő számukra az igazodás az euroatlanti fősodorhoz - fogalmaztak a közleményben.

Az utóbbi időszakban Magyarországra rendkívüli nyomásgyakorlás irányult, amely a hétvégén egy amerikai szenátori küldöttség látogatásában csúcsosodott ki, miután megpróbálták a magyar szuverén aggályokat lekicsinyíteni. Azzal, hogy Magyarország most ratifikálja Svédország csatlakozását, nem a nemzetközi nyomásnak enged, hanem elismeri, hogy a kezdetektől fogva kitűzött előfeltételek végre teljesültek - írták.

Címkék: nato, svédország

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 23. 12:07, kedd | Belföld

Szijjártó Péter: újabb légijárat indul nyártól Magyarország és Kína között

Újabb légijárat indul Magyarország és Kína között, idén nyártól már egy hatodik kínai nagyváros, Hszian is közvetlenül elérhető lesz Budapestről

2024. Április 23. 12:03, kedd | Belföld

Varga Mihály: az IMF is megerősítette, a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára

Az Európai Bizottság után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megerősítette: a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre az uniós rangsor élmezőnyében lehet

2024. Április 23. 06:54, kedd | Belföld

Faültetési napot hirdet a 10 millió Fa civil szervezet

Április 22-e, a Föld napja alkalmából Nemzeti Faültetési Napot hirdet a 10 millió Fa civil szervezet országos közössége.