-jegyezte meg a hivatalosan szeptember elsején életbe lépett, ám megfelelő rendelet híján még nem végrehajtott halgazdálkodásról és a halvédelemről szóló új törvényről Fülöp József, a horgászegyesületek megyei szövetségének elnöke a szervezet vasárnapi választmányi ülésén.

Melynek egyik programpontjaként a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) képviselője tájékoztatta a jelenlévőket a törvény változásairól. A horgászok szempontjából a legfontosabb az 5. paragrafus első és második bekezdése, , melyek szerint a jövőben a horgászat előnyt élvez más hasznosítási formákkal szemben, illetve halászat és haltermelés csak akkor végezhető önálló tevékenységként, ha horgászatra nincs mód a hasznosítandó vízterületen. A MOHOSZ tájékoztatójából az is kiderült, az új jogszabály meglehetősen sok feltételhez köti majd a kereskedelmi halászatot, a vízhasznosítóknak kíméleti területeket – vermelő- és ívóhelyeket – kell kijelölniük, ami szintén kedvez a horgászoknak, s a tervek szerint a kormoránok elleni fellépésre is kötelezik őket.

A törvény végrehajtási rendeletét elvileg október közepére ígérték az illetékesek, ám még mostanra sem készült el, ami egyfelől jó a horgászoknak, hiszen tovább lehet finomítani az elképzeléseket, másrészt viszont sok idő már nem maradt a rendelet csiszolgatására, ugyanis területi engedélyek, a tilalmi rendszerek, vagy éppen a 2015-ben lejáró vízhasznosítási jogok pályáztatása miatt a hónap végére el kellene készülni vele.

– Szerencsére nemcsak országos szövetségi szinten, hanem egészen a helyi egyesületekig véleményezhettük a végrehajtási rendelettervezetet – mondta Fülöp József. – Kikerült belőle például a fehér húsú halak minden fajtájára vonatkozó legfelsőbb méretkorlátozás. A kisegyesületeknek nem jó, az adminisztrációt viszont megkönnyíti, hogy az 500 fősnél kisebb egyesületek nem adhatnak ki állami jegyet.
A megyei szövetség elnöke szerint talán a Balatonnál is kevesebb vita lesz a horgászok és a halászati cég között, hiszen a jogszabály alapján mostantól nem lehet természetes vízből máshová halat telepíteni, illetve a törvény foglalkozik az őshonos halfajták visszatelepítésével is.
A választmányi ülésen döntöttek a jövő évi megyei horgászszövetségi tagdíjról is.

Kétszáz forinttal, 1800-ról 2000-re nő a jövő évtől a megyei horgászszövetségi tagdíj. A résztvevők 19 igen, s hét nem szavazattal elfogadták az elnökségi előterjesztést, hogy 1800 forintról 2000-re emeljék a tagdíjat. Az előterjesztés szerint erre azért volt szükség, mert így az ifjúsági horgászoknak nem kellene tagdíjat fizetniük, vagyis költségüket átvállalnák a felnőttek. Az ötlet ellen többen felszólaltak, általában a horgászok rossz anyagi helyzetére hivatkozva, ám végül a többség elfogadta az indítványt. A nagyjából nyolcezer tagú megyei szövetség költségvetésében az emelés körülbelül 1,6 millió forintos pluszt jelent.

ij