Hírek
2015. Október 22. 07:49, csütörtök |
Bulvár
Forrás: MTI
A Földhöz hasonló bolygók többsége még meg sem született
Földünk túl korán jött a világra a fejlődő világegyetemben, akkor, amikor a hozzá hasonló bolygók 92 százaléka még meg sem született -
erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók a NASA Hubble és Kepler űrteleszkópjának adatait elemezve. A baltimore-i Space Telescope Science Institute (STScI/Űrcsillagászati Kutatóintézet) tudósai elméletüket a Monthly Notices of the Royal Astronomy Society legújabb számában ismertetik.
"Kutatásaink során a világegyetem egészével összefüggésben szerettük volna meghatározni a Föld helyét. Mint kiderült, bolygónk koraszülöttnek számít" - fogalmazott Peter Behroozi, az STScI kutatója, a tanulmány társszerzője, rámutatva, hogy 4,6 milliárd éve, amikor létrejött a Naprendszer, a potenciálisan lakható bolygóknak mindössze 8 százaléka létezett.
Ismertetése szerint a Hubble segítségével megismerhették a galaxisok fejlődéstörténetét. Így megtudhatták, hogy a legnagyobb csillagképződési ráta 10 milliárd évvel ezelőtt volt, ám ebben az időben igen korlátozottak voltak az alapanyagként szolgáló hidrogén és hélium készletei. Napjainkra lényegesen lelassult a csillagtermelés üteme, viszont az univerzumban annyi maradványgáz található, amely hosszú időn át bőséges alapanyagforrást biztosít az új napok születéséhez - olvasható a PhysOrg hírportálon.
A bolygóvadász Kepler űrteleszkóp adataiból arra lehet következtetni, hogy galaxisunkban, a Tejútrendszerben rengeteg olyan planéta van, amely csillaga lakhatási zónájában kering, azaz felszínén optimális hőmérsékleti viszonyok uralkodnak, lehetővé téve a folyékony víz jelenlétét. Az STScI kutatói szerint számuk jelenleg elérheti akár az egymilliárdot a Tejútrendszerben, és jó részük kőzetbolygó. A megfigyelhető világegyetemben viszont százmilliárdra tehető a galaxisok száma.
Mint az amerikai asztrofizikusok rámutatnak, a jövőben Föld-méretű bolygók megszámlálhatatlan sokasága jöhet létre napjuk lakhatási zónájában, hiszen az utolsó csillag 100 billió (ezermilliárd) év múlva huny majd ki.
A "koraszülött" földi civilizáció nagy előnye, hogy tudósai a Hubble űrteleszkóphoz hasonló csillagászati műholdak segítségével bepillantást nyerhetnek a világegyetem távoli múltjába, megismerhetik evolúcióját az ősrobbanástól napjainkig, feltérképezhetik, hogy miként fejlődtek a galaxisok. A fényimpulzusokban és a kozmikus sugárzásban "kódolt" információ azonban a világegyetem tágulása miatt körülbelül 1 billió év múlva jórészt megsemmisül. Így a távoli jövőben létrejövő civilizációk fiai-lányai vajmi keveset tudhatnak meg univerzumunk születéséről és fejlődéstörténetéről - vélik az amerikai kutatók.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Május 11. 07:03, szombat | Bulvár
A Magna Carta egyik példányának vitrinjét próbálták összetörni környezetvédelmi aktivisták Londonban
Az angol-brit alkotmányosság ősi jogforrása, a Magna Carta egyik példányának tárolóját próbálták összetörni környezetvédelmi aktivisták pénteken a londoni brit nemzeti könyvtárban.
2024. Május 10. 15:25, péntek | Bulvár
Június 1-jén lesz a békemenet
Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval Békemenetet szervez június 1-jén a Margitszigeti Nagyrétre a Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA).
2024. Május 09. 13:30, csütörtök | Bulvár
Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek 500 éve eltűnt templomát Visegrádon
A Zsigmond király idején épült Szűz Mária templom romjait találták meg egy teniszpálya alatt, a visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző régészeti feltárás során.
2024. Május 08. 15:08, szerda | Bulvár
Hollywoodi világsztárokkal várja látogatóit a Budapest Comic Con
Idén is megrendezik Magyarországon a világ legnagyobb és legjelentősebb popkulturális eseményét, a Comic-Cont: