Velük együtt a vádlottak padjára került az üzlet tulajdonosa is, aki a valósnál jelentősen nagyobb kárértéket jelentett be, a különbözetet azonban ő tulajdonította el.

AZalaegerszegi Törvényszéken hétfőn kezdődött perben egyesítették az ékszerbolt és zálogház három betörőjének ügyét az üzlet tulajdonosának perével, hogy pontosan megállapítható legyen a kár értéke.
A betörők - akik egymásnak ellentmondó vallomást tettek arról, hogy ki volt az ötletgazda és a kivitelező - több mint 112 millió forint értékben vittek el arany ékszereket és készpénzt. Csak a zsákmány fele került elő, a másik felét egyikük állítólag a kukába dobta.
A vádirat szerint a három büntetett előéletű betörő tavaly novemberben tört be a nagykanizsai Vasemberház egyik pincéjén keresztül az épületben lévő ékszerbolt és zálogházba. Kulcsot szereztek a pince korábbi bérlőjétől, így jutottak le, és napokon vagy heteken át ásták a vájatot az üzlet trezorjához.
A riasztókkal védett páncélhelyiséghez csaknem négy méter hosszú, nagyjából egy méter átmérőjű vágatot ástak, míg végül a helyiség vasbeton rácsozattal körbevett faláig jutottak. A falon át egy 40-50 centiméteres lyukat törve, egy kampós eszköz segítségével emeltek ki ékszereket, később visszatértek, és a betonvasat átvágva egyikük félig be is bújt a nyíláson, hogy további zsákmányt szerezzen.
A betörők az első alkalommal több mint négy és fél kilogramm arany ékszert vittek el az egyik közelben lakó tettes házáig, majd még aznap éjjel visszamentek. A második fordulóban hasonló mennyiségű aranyat és pénzt, valamint a betöréshez használt szerszámot vitték magukkal, amikor rendőrökbe botlottak, és bár próbáltak menekülni, kettejüket még azonnal, egyiküket néhány nappal később elfogták.
A tárgyalás első napján a három vádlott egymásnak ellentmondó vallomásokat tett, és a szembesítésük során is másképp adták elő a történteket. Egymást vádolták azzal, hogy ki volt az ötletadó és ki volt az ásás érdemi végrehajtója, bár azt nem tagadták, hogy mindannyian részük volt a betörésben, amelynek során 4,6 kilogramm aranyat tudtak elvinni.
Ez a mintegy 58 milliót érő zsákmány nem került elő. A harmadrendű vádlott - akinél elrejtették - állítása szerint a kukába dugta az ékszereket rejtő táskát, de figyelmetlensége miatt másnap a hulladékszállítók kiürítették.
Az ügy negyedrendű vádlottja az ékszerboltot üzemeltető kft. tulajdonosa, aki a rendőrségi helyszínelés után mintegy 71 millió forint értékű ékszert vett magához, és azokat egy bank széfjében helyezte el. A rendőrség utóbb csupán 25 millió forintnyi értéket tudott lefoglalni a széfből.
Az ügyvezető a nyomozáskor összesen csaknem 184 millió forint kárértéket határozott meg, amelyben szerepeltette egy takarékszövetkezet 74,5 millió forint értékű zálogékszereit is. A biztosítói kárfelmérésnél 70 millió forint kár megtérítését kérte, de ezt végül nem fizették ki neki, miután a nyomozás kiderítette, hogy az értékeket ő tulajdonította el.
Az első tárgyalási napon az elsőrendű vádlott meghallgatása után derült ki, hogy a hallgatóság soraiban ül az a férfi, aki az akkor még részben általa vezetett ékszerbolt trezorhelyiségének kialakítását évekkel korábban megrendelte. Az egyik ügyvéd hívta fel erre a figyelmet, közölve azt is, hogy az illető pontosan ismerheti a védelmi rendszert, s miután későbbi, tanúkénti meghallgatását is indítványozta, a végig jegyzetelő férfinak el kellett hagynia a tárgyalótermet.