Városlista
2019. március 22, péntek - Beáta, Izolda, Lea

Hírek

2019. Március 07. 17:11, csütörtök | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

Összefüggést találtak az alacsony szénhidráttartalmú étrend és a szívritmuszavar között

Összefüggést találtak az alacsony szénhidráttartalmú étrend és a szívritmuszavar között

A szénhidrátok megvonása árthat a szívnek.

Az alacsony szénhidráttartalmú étrenden élők, vagyis a kevés gabonát, gyümölcsöt és keményítőben gazdag zöldségeket fogyasztók esetében jelentősen nő a pitvarfibrilláció (AFib), a leggyakoribb szívritmuszavar kockázata - állapították meg kínai kutatók. Az Amerikai Kardiológusok Társaságának éves tudományos ülésén bemutatott tanulmányukban a szakemberek csaknem 14 ezer ember több mint két évtizedet felölelő egészségi adatait elemezték, ez az első és legnagyobb léptékű tanulmány, amely a szénhidrátfogyasztás és a pitvarfibrilláció közötti kapcsolatot mérte fel.

A pitvarfibrilláció a felnőttek körében a leggyakoribb szívritmuszavar. Ez olyan szívritmuszavar, amikor a szív nem ritmusosan húzódik össze, ezért a pulzus tapintásakor nem a megszokott lüktetés tapasztalható, hanem ritmustalan pulzálást lehet érezni. A betegségben szenvedők esetében ötszörösére nő a stroke kockázata és szívelégtelenség is kialakulhat.

A szénhidrát megvonása népszerű súlycsökkentő módszerré vált az elmúlt években. Az alacsony szénhidráttartalmú étrendek, köztük a ketogén, vagy az Atkins-diéta a fehérje fogyasztásra helyezi a hangsúlyt, korlátozva a cukor, a gabonák, gyümölcsök és keményítőben gazdag zöldségek - köztük a burgonya - fogyasztását.

"A szénhidrátmegvonás hosszú távú hatása még ellentmondásos, különösen ami a szív-és érrendszeri betegségeket illeti. A szívritmusra gyakorolt lehetséges hatásáról tanulmányunk azt jelzi, hogy ezt a népszerű súlycsökkentő módszert óvatosan szabad ajánlani" - idézte a Science Daily tudományos hírportál Csuang Hsziao-tungot, a kínai Szun Jat-szen Egyetem kórházának kardiológusát, a tanulmány vezető szerzőjét.

Az alacsony szénhidráttartalmú diéták összefüggenek a pitvarfibrilláció növekvő kockázatával, függetlenül attól, hogy milyen fehérjét vagy zsírt fogyasztanak a szénhidrátok kiváltására" - magyarázta.

A tanulmány 14 ezer résztvevője közül a vizsgált 1985-2016 közötti időszakban mintegy 1900-nél állapítottak meg pitvarfibrillációt. A résztvevőknek fel kellett jegyezniük, hogy naponta 66 különféle ételből mit és mennyit fogyasztottak. Ebből a Harvard egyetem táplálkozási adatbázisa alapján kiszámolták, mennyi szénhidrátot fogyasztottak és ez a napi bevitt kalória hány százalékát teszi ki.

Átlagban a résztvevők kalóriafogyasztásának a felét adták szénhidrátok. Az étrendre vonatkozó amerikai irányelvek szerint a napi kalóriabevitel 45-65 százalékának kell szénhidrátból származnia.

A kutatók három csoportra - alacsony, mérsékelt és magas szénhidrátbevitelre - osztották a résztvevőket. Az első csoport 44,8 százaléknál kevesebb, a második 44,8 és 52,4 százalék, a harmadik 52,4 százaléknál több kalóriabevitele származott szénhidrátból.

Az alacsony szénhidrátbevitel esetében volt a legvalószínűbb a pitvarfibrilláció kialakulása. Esetükben 18 százalékkal nagyobb volt az AFib kockázata, mint a mérsékelt és 16 százalékkal nagyobb, mint a magasabb szénhidrátbevitellel élőknél.

Csuang szerint ez számos okkal magyarázható. Az egyik, hogy az alacsony szénhidráttartalmú diétán élők kevesebb zöldséget, gyümölcsöt és gabonát fogyasztanak, amelyekről köztudott, hogy csökkentik a gyulladás kialakulását. Ezen ételek fogyasztása hiányában több pitvarfibrillációval kapcsolatos gyulladás léphet.

A másik magyarázat, hogy a több fehérje és zsír fogyasztása oxidatív stresszt okozhat, ami szintén összefügg a pitvarfibrillációval. Egy harmadik, hogy a szénhidrátmegvonás hatása növelheti a szív-és érrendszeri betegségek más formáinak kockázatát - mondta Csuang.

A kínai kutató kiemeltre, hogy kutatásuk összefüggést tárt fel, nem az okokat. Egy jóval nagyobb és színesebb etnikai összetételű újabb tanulmányra van szükség ahhoz, hogy megerősítsék ezt a kapcsolatot.

Ezek érdekelhetnek még

2019. Március 22. 10:01, péntek | Életmód

James Bond-arány – Ez mutatja Földünk elérhető vízkészletét

A Föld vízkészletének csupán 0,007 százaléka van felszínen, vagyis könnyen elérhető, nem túl szennyezett és majdnem azonnal használható. Ezt hívják úgy, hogy hidrológiai James Bond-arány

2019. Március 22. 05:00, péntek | Életmód

Összeütköző apróbb sziklákból jöhetett létre az Ultima Thule

Új elemzések szerint az égitest rotáló mozgást végző apró kőzetfelhők összeolvadásának eredményeként formálódó két objektum összeütközésekor alakult ki.

2019. Március 18. 13:33, hétfő | Életmód

Műanyag zacskótól pusztult el egy bálna a Fülöp-szigeteknél

Negyven kilogramm műanyag zacskót találtak egy bálna gyomrában, melynek tetemét a Fülöp-szigeteken mosta partra a tenger - számolt be róla a The Guardian online kiadása hétfőn.

2019. Március 17. 08:29, vasárnap | Életmód

Három liter folyadékra van szüksége naponta egy felnőttnek

Mintegy három liter folyadékra van szüksége egy átlagos súlyú felnőttnek naponta; a pontos mennyiségét a testsúly határozza meg - mondta Miháldy Kinga dietetikus szombat reggel az M1 aktuális csatornán.