Négyévesen kapta az első motorját, a motorsport mellett azonban "csak" kamaszként kötelezte el magát Gyutai Adrián. Ahogy mondani szokták, a benzingőz nagyon korán megcsapta, mivel édesapja is versenyzett. Adrián 2009-ben állt először rajthoz, az eredmények szinte azonnal jelentkeztek, idén pedig nemzetközi gyorsasági motoros bajnoki címet szerzett.

Az apa, Gyutai Attila az 1990-es években a százhuszonötösök mezőnyében és a superbike hétszázötvenes kategóriájában versenyzett. Fia, a 21 esztendős Gyutai Adrián, a MetalCom Adrenalin H-Moto Team motorversenyzője az Alpok-Adria versenysorozatban lett első 2012-ben a 125 GP kategóriában, míg Spanyolországban, az Eb-n huszadikként ért célba.

- Elégedett?
- Őszintén szólva, nem annyira vagyok elégedett - válaszolja a fiatalember. - Magammal szemben a pontszerzést tűztem célul, ami az első 15-be kerülés lett volna, de reálisan nem lehetett többet várni, mert az EB-n nagyon erős csapatok vannak, és hát persze új technika. Mi legalább tíz évvel le vagyunk maradva. Szembesültünk vele, hogy nem nagyon lehet labdába rúgni.
- Majdnem meghiúsult a részvétele…
- Nagyon elkeserített, amikor úgy tűnt, hogy nem lesz meg rá a pénz, mert nagyon szerettem volna ott lenni. Végül szurkolói összefogásnak köszönhetően sikerült elindulni, amiért nagyon hálás vagyok. Nagyon köszönöm a barátoknak, ismerősöknek, és azoknak az ismeretleneknek, akik csak hallottak vagy olvastak rólam, de küldtek pénzt, hogy rajthoz állhassak.
- Ez volt a negyedik szezonja. Hogy kezdődött?
- Négyéves lehettem, amikor apukám épített nekem egy kismotort. Akkoriban ő még aktívan versenyzett, így engem is magával vitt pár futamra. Először motorversenyző szerettem volna lenni, utána pedig - amikor autókrosszban indult - autóversenyző. Mivel a szívem mélyén mindig is motorozni akartam, visszatértem az eredeti változathoz. Tizennégy évesen megkaptam a jogosítványomat, és attól kezdve rengeteget motoroztam. Édesapámmal sokat jártunk a Hungaroringre különféle futamokra, én pedig a pálya szélén arról álmodoztam, hogy egyszer majd én is ott megyek.
- Az első verseny?
- 2008-ban döntöttünk úgy, hogy következő évben elindulok a magyar bajnokság 125 SP kategóriájában, illetve az Aprilia Kupában. Az első versenyem 2009 áprilisában, az Aprilia Kupa futama volt. Rögtön dobogóra is állhattam éppen a Hungaroringen. Amióta én versenyzem, édesapám Győrfi Zoltánnal együtt szerelőként segíti a pályafutásomat.
- Gyorsan jöttek a sikerek...
- Ebben az évben öt bajnoki és öt Aprilia Kupa futamot rendeztek, a bajnokságban sikerült másodiknak lennem, sőt az Aprilia Kupában is, ahol az utolsó három futamot megnyertem, és kezdő évemben minden futamon dobogón végeztem 2010-ben az Alpok-Adria Bajnokságon indultam, ahol kilenc megmérettetést követően harmadik lettem, emellett az országos bajnokság öt versenyéből négyet nyertem, így év végén a bajnoki címet is megszereztem. 2011-ben aztán már új kategóriában, 125 GP-ben indultam, ami sokkal komolyabb és nehezebb. Ekkor csatlakoztam az Adrenalin H-Moto Teamhez. Az első verseny még nem sikerült, de egyre jobban összeszoktam a motorral és a csapattal, ami a javuló eredményekben is megmutatkozott. Kilenc futamból hétszer végeztem az első tízben, ebből háromszor dobogón. Végül az Alpok-Adriát ötödikként zártam, amivel kvalifikáltam magam az Európa-bajnoki döntőbe, ahol a huszonhatodik helyen végeztem.
- Még nem ejtettünk szót a motorról!
- Egy 2002-es évjáratú Honda RS125-el versenyzem, amellyel igazából nagyon elégedett vagyok, hiszen a sok technikai probléma ellenére minden versenyen végig tudtam menni, és hat futamból ötöt megnyertem, így nem panaszkodhatok. Sajnos az Eb-n bebizonyosodott, hogy ez a technika már egy kicsit elavult.
- Következő szezon? Milyen lehetőségek kínálkoznak?
- Két lehetőség közül kell választanom. Vagy maradok ebben a kategóriában, amelyet jövőre már Moto3-nak hívnak, és egy mostaninál erősebb - a spanyol vagy német - bajnokságban, illetve az Alpok-Adrián indulok, vagy kategóriát váltok, és a Superstock 600-ban versenyzem. Az előbbiről a legkönnyebb kijutni a világbajnokságra, de sajnos ehhez nagyon nehéz előteremteni az anyagi forrásokat. Ezt decemberig el kell döntenem, mint ahogyan azt is, hogy maradok-e a csapatnál. Márciusig pedig biztosítanunk kell az anyagi hátteret a következő évre.
- Nagyon sok múlik az anyagi háttéren?
- Ahol van elégséges anyagi alap, ott csak a motoros ügyességén múlik. Ha megfelelő a technika, akkor csak rajta áll, hogy fel tudja-e venni a tempót. Nálunk sokkal inkább a szerencsének van jelentősége. A magyarok közül eddig egyedül Talmácsi Gábornak sikerült, pedig rengeteg jó motoros van.
- Milyen célt tűzött maga elé?
- Minden sportolónak az az álma, hogy még tovább és előrébb jusson. Mindenképpen szeretnék két-három éven belül világbajnokságon motorozni.
- Őrült tempóban kergetik egymást a pályán, előfordul, hogy hatalmasat buknak. Soha nem fél? Volt már kellemetlen élménye?
- Szerintem minden versenyző fél valamitől, én például attól, hogy csalódást okozok a csapatnak és azoknak, akik szurkolnak nekem. Esésnél igazából attól félek, hogy nem tudom folytatni az edzést vagy futamot. Egyébként a versenyzés minden percét élvezem.